Ritkán ugyan, de előfordul, hogy rámjön a "szájmenés". Az itt elkövetendő is része lesz írói munkásságomnak.

mmp avagy Matyi egyik hozzászólása (abból is az alább idézett rész) adta meg a lökést, hogy "tollat" ragadjak:

Miről is van szó?
Először is egészséges önzésemnek köszönhető ez a kis blog. Magamnak írogatom, vagy legalábbis az elején így volt. Kissé feledékeny vagyok és hát gondoltam a blog formája és a szolgáltatásai, amiket nyújt nekem pont megfelelnek.

A későbbiekben változott az álláspontom. Elég sok fórumot, linuxos oldalt olvastam már el ahhoz, hogy feltűnjön, az igazán kezdőknek nem túl sok segítség van. Nem elfelejteni tisztelt linuxos felebarátaim, hogy a kezdők nem most látnak először számítógépet! Minimum felhasználó szinten használtak valami más operációs rendszert. Valószínűleg majdnem 100%-uk Windows-t. Ehhez vannak szokva és a linuxos gondolkodásmód igencsak idegen számukra. Nem tehetnek róla, így szocializálódtak... (én is!)
Namármost. Innen indulva elég nehéz átállni. De egyet ne felejtsünk el: mégiscsak érdeklődnek a Linux iránt!

Akkor hogyan segíthetjük őket, hogy ne veszítsék el a kedvüket? Talán úgy, hogy megpróbálunk az ő "nyelvükön" beszélni hozzájuk. Ez volt a másik kitűzött  célom (bevallom ez időben kissé később alakult ki).
Az ide látogató kezdők itt azt láthatják, hogy más is küszködik, szenved, de halad előre és sikereket is elér. Ha meg nem az sem baj. Majd idővel az is meglesz. Talán ez példát mutat nekik és nem adják fel idő előtt. Persze akinek nincs akaratereje, az így is feladja. De hát őrajtuk úgysem tudunk segíteni.
Aki viszont marad és visszalátogat, találhat itt olyan ötleteket, amelyek megkönnyítik a kedvenc operációs rendszerünk használatát.
Ezért írom le lehetőleg minden lépését az általam kiválasztott, megoldott (vagy nem megoldott) témáknak. Benne hagyom azt is, amit rosszul írtam okulásképpen.

Az elmúlt mintegy három hónapban sok sikert értem el. Kis sikerek, de az enyémek! Ahogy ráérzek a linux "ízére", egyre jobban szeretem. Otthoni gépem még Windows XP, mert ugyebár az ember nem egyedül használja a gépet, de a nemrég vett laptop már színtiszta UHU!
Hogy miért UHU? Ez is egy hosszú történet, amit már az elején leírtam. Most nem jövök azzal, hogy magyar. De azért gondoltam arra, hogy egy kimondottan magyar linuxnál talán nem lesz gondom az ékezetes betűkkel (pl.). Talán a meghatározó ok az volt, hogy ezt már ismertem valamennyire (1.0) és bár akkor nem tartottam ki mellette, gondoltam egy újabb ptóbát megér.

Pedig volt néhány vargabetű, mire eddig a pontig elértem.
Egy régi informatikus barátom beszélt rá vagy (nem is tudom pontosan) 8 éve a linuxra. Akkor, hogy segítse az ismerkedésemet SUSE volt a választás. Nem volt túl sikeres dolog. Valószínűleg a gyenge hardver volt az oka. Kipróbáltam több féle disztribúciót Mandrake, UHU, újabb SUSE meg már nem is emlékszem. Azután lecsengett a lelkesedés.
Most nem sokkal több, mint fél éve tértem vissza és rögtön keresni kezdtem, hogy melyik legyen a választottam. SUSE nem kellett, már túl csicsa. Ubuntu... hát ezzel befürödtem. Egyszerűen nem akart menni még live módban sem, a telepítésről meg ne is beszéljünk.
Ekkor gondoltam egy nagyot és letöltöttem az új UHU 2.0. Feltelepítettem és elégedett voltam vele. Semmit (értsd: semmit) nem kellett hozzányúlnom ahhoz, hogy az alapot hozza. Ez azért mégiscsak becsülendő!

Minden más, ami itt található az már az "extra" igényeim eredménye. A problémákat pedig nem az UHU, hanem az én tudatlanságom okozza rendszerint. Szóval UHU! Ez most már eldőlt. Ezt szeretném a lehető legjobban megismerni. De milyen ablakkezelővel? A KDE nem kellett, kezdtem a Gnome-mal. Mára ott tartok, hogy nem kell már az sem csak az amit csináltam, ezért jelenleg Fluxbox a menő!

És hogy miért vagyok kitartó? Hát miért ne lennék? Van egy jó operációs rendszerem, ami úgy működik, ahogy én akarom. Ha meg nem, akkor egy újabb bejegyzés születik.
Az egész úgy működik, hogy amire nekem van szüksége, azzal foglalkozok behatóban és ha valami sikerült 8vagy nem), akkor jöhet a bejegyzés.

Ja, még valami! Már az elején elhatároztam, hogy semmi "politikát" nem engedek be a blogomba. Még annyit sem hogy fúj Microsoft. Talán sikerült megtartanom ezt a fogadalmamat. Másik ilyen gondolatom, hogy a hozzászólóknak lehetőleg minél hamarabb válaszoljak. Tele van a ...-om azokkal, akik nem tisztelik meg a hozzájuk szólókat azzal, hogy érdemben válaszolnak nekik. Legyen az blog, vagy fórum. Persze, ha több száz látogatóm lenne, akkor valószínűleg nem győzném, de annyi nincs (még). Nem haragszom ám azokra sem, akik csak figyelnek, de nem szólnak hozzá. Tényleg csak az szóljon hozzá, akinek van mondanivalója számomra (számunkra). Így tehát örülök akkor is, ha látom a statisztikában, hogy vannak visszatérők.

Isten hozott minden érdeklődőt! Remélem megtalálja mindenki azt amit keresett.

SP