A fenti címben szereplő gondolat nem a sajátom. Ettől még passzol ide is:

Szóval még sokadszorra is elkövetem azt a hibát, hogy kapkodok.

Azt már elértem magamnál, hogy amit lehet, dokumentálok. Így utólag kielemezhetem, hogy mit rontottam el. De azzal még mindig gondjaim vannak, hogy egy-két lépéssel előre, na meg vissza is figyeljem az eseményeket.
Kiváló példa a Wireless hálózat beizzítása. A leírás elég jó volt, mégsem sikerült elsőre. Azaz sikerült és én örültem is neki. Annyira, hogy örömömben rögtön közzé is tettem egy bejegyzésben. Persze később magamhoz tértem az eufóriámból és nekiálltam ellenőrizni az egész folyamatot. Kikapcsolás és lássuk... vagymi?
Nem ment!
Gyors próbálkozás és eljutottam a legkellemetlenebb részig: egy időre vissza kellett vonnom a bejegyzést. Általában nem hagy nyugton a meg nem oldott probléma, tehát reggel neki is álltam a dolognak és nagy nehezen sikerült. Többször leellenőrizve most már vissza lehetett tenni a bejegyzést. Summázva az eddigieket, csak leellenőrzött témát lehet betenni a blogra. Ez még akkor is igaz, ha egy folyamatról van szó, amit nem tudok megoldani. Ott egyértelművé kell tenni, hogy ez még csak agyalgás.
Hát röviden ennyit arról, hogy mi történik, ha az ember nem tanul a saját hibájából...


SP

(Ez csak egy kis magyarázat akart lenni azok számára, akik észrevették, hogy egy időre eltűnt a bejegyzés. Elnézést kérek ezért, többet nem fog előfordulni)